Végül lementünk Évivel netezni a suliba, megint raktunk fel a blogra szöveget, de a kép még mindig nem sikerül… L

Megírtam a Tyúknak, hogy jöjjön le a suli net szobájába J megértette mert 7 körül oda is talált J. Majd mindneki mindnekitől elköszönt msnen és mehettünk pizzazni J nagyon furcsa volt, hogy eddig alig beszéltünk, de a ma este valahogy máshogy kezdett alakulni J. Ahogy megjött Katharina egyből mutatott valami pasit a neten, meg az egész családját végig mutogatta, persze az egész család triatlonista J Katharina is szinte minden nap elment és futott 11 kmt… J

Na elindultunk a pizzas helyre ami nincs messze a sulitól, így sétáltunk egyet, már majdnem ott voltunk mikor hátranéztem és ott jöttek mögöttünk a német fiúk, Mathias és Robin… kérdeztem Évit hogy most mégis elhívta őket? Vagy mi? J. De nem hívta őket, biztos csak ittak volna egy sört …

Pechünkre nem volt nyitva a hely így sétálhattunk vissza, de Kathi közölte hogy megyünk egy partyba, ahova Bruno és a felesége Maria invitált meg minket és amúgy is mentünk volna de csak a pizza után, hát akkor menjünk most.. J Évivel nem bántuk… annyira jó volt egész végig az úton is végig nevettünk meg magyaráztunk egymásnak… jó volt J Hol Évi mondta Kathinak hogy mi van hol én hol Kathi mondta nekem hol Évinek szóval mindenki össze-vissza fordított a másiknak… annyira élveztem, hogy végre velem is sokat beszélt angolul…bár lehet csak mert én ültem mellette JJJJ Mindegy nagyon jó volt az a lényeg.. JJJJJJJ Kathi mondta, hogy nem tudja az utat csak a helyet, hogy hova megyünk de Ő nem ismerős ott… J szóval keressük az utat, és ha meglátjuk, azonnal kiáltsunk egy nagyot, hogy DORT DORT links or rechts… vagy nem tudom, hogy kell írni J (ott ott balra vagy jobbra)

Az utunk tökéletes volt számunkra, mert elvitt a célhoz, szinte nem is kellett figyelni J így lassacskán megérkeztünk J. Eleinte elég kihaltnak tűnt, majd ahogy egyre bentebb mentünk megláttuk a rengeteg autót és a sátrakat JJJ szóval úgy láttuk egész jó kis buliba hozott minket Kathi J

Elvileg 5 Euro lett volna a belépő de mi pont 9 előtt értünk oda és akkor még ingyenes volt, szóval ezt is megúsztuk J Egyből le is ültünk valahova, gondolom mondanom sem kell hogy a társaság 80-90%a férfi volt, ja az kimaradt hogy ez egy Oktober Fest volt J

Egyből jött egy pincérlány kértünk üdítőt, és Kathi rendelt nekünk ételt, nem mondta meg mi az, csak annyit tudtunk, hogy egy osztrák „nemzeti” étel… J. Kicsit nagyot néztünk, amikor visszajött a lány 3 tál fehér virslivel valami mustárnak látszó dologgal meg pereccel… J. A végeredmény pedig nagyon kellemes csalódás volt, bár magamtól szerintem soha nem kóstoltam volna meg JJJJ. Itt is végig beszélgettünk mindenről, megosztotta velünk hogy amit a zenékre táncoltak az egy tradicionális tánc, persze a németeknél nem náluk. Annyira tradicionális volt, hogy minden zenére azt táncolták, csak az ütem változott JJJJJ. Amúgy valami keringőféléhez hasonlított leginkább…

Megtudtuk azt is, hogy ha a nők baloldalra kötik a masnit, akkor még hajadonok, ha a jobb oldalra, akkor már férjnél vannak.

Egész este Brunoékat vártuk, akik nem jelentek meg, szóval 10körül úgy döntöttünk, hogy megyünk haza, Évi másnap dolgozik, Kathi meg kijelentkezik, megy a Büroba (Iroda), meg mindenkitől beszerzi a papírokat J.

Csak én alhatok holnap, de én is fáradt vagyok, szóval elindulunk haza. A Kijárat előtti asztalnál Évi észreveszi Brunot és Mariat J szóval gyorsan odamegyünk J mindenki nagyon örül nekünk, és invitálnak minket az asztalukhoz J sajnos nem maradhatunk, szóval pár mondtat váltás és megyünk is J

Kathi közli megintcsak hogy nem emlékszik az útra, szóval lehet eltévedtünk, de ne aggódjunk majd megkeresi az autóutat és ott visszamegyünk St. Pöltenbe és onnan már mindenki hazatalál JJJJ. Még mi is JJJJ.

Nem volt semmi gond megint hamar megtaláltuk a hazavezető utat J így megérkeztünk épségben J A német fiúcskák már elvileg nem voltak itthon, elmentek Hansival meg ki tudja kivel St. Pöltenbe discoba, ahova minket is invitáltak, de ki tudja hogy tényleg feljöttek e értünk….

Szóval ez történt még. J

Kár hogy csak ma este beszélgettünk igazán Katharinaval… tényleg aranyos és kedves, megbeszéltük hogy tartjuk majd a kapcsolatot… és én tényleg szeretném, azt mondta, elvileg majd jön Magyarországra… Évivel egyből mondtuk neki, hogy majd szóljon nekünk, és akkor tudunk, találkozni meg megmutatunk neki mindent J.